„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” Ezt a klasszikus, a Bánk bánból is közismert mondatot gyakran előveszik a nyelvtantanárok, amikor azt próbálják elmagyarázni a hitetlenkedő nebulóknak, hogy miért is fontos a vesszők pontos, helyes használata. A történet szerint az éppen háborúzó II. András király feleségét megölni szándékozó összeesküvők kikérték az esztergomi érsek véleményét. János azonban nem mert egyértelműen állást foglalni a véres ötletről, ezért írta ezt a felettébb kétértelmű szöveget. A vesszők elhelyezésétől függ ugyanis, miként lehet értelmezni a szöveget: akár úgy is, hogy támogatja a gyilkosságot, de úgy is, hogy ellenzi.
Hogy valóban született-e ilyen levél vagy sem, erről vitatkozzanak a történészek, egyébként meg is teszik.
Ennél most érdekesebb maga az alapprobléma, a vesszőhasználat jelentősége, hiszen, mint kiderült, mai magyar bírósági ítéletet is eldönthet.
Sajnos, teszem hozzá.
Történt, hogy a fővárosi kormányhivatal 12 millió forintra megbüntette a Líra-könyvesbolthálózat fenntartóját, mert egy homoszexualitást tartalmazó könyvet (Heartstopper – Fülig beléd zúgtam /Szívdobbanás/) a gyermekeknek szóló kiadványok közé tett ki a boltokban, ráadásul be sem csomagolta, ahogy az a jogszabályban elő van írva.
Vagy nem is ez van előírva?
A Líra ugyanis nem hagyta annyiban a dolgot, bírósághoz fordult, a magyar nyelv rejtelmeit jól ismerői kollégái, jogászai ugyanis azt állítják, egyáltalán nem sértették meg a kormányrendeletet. Az ugyanis a következőt írja elő: „Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”. Ez pedig azt jelenti – ehhez pedig nem kell Grétsy Lászlónak lenni, hogy itt is megemlékezzünk a nemrégiben elhunyt tudósról –, hogy ha az ilyen könyvet elkülönítik, akkor azt be kell csomagolni. Ha viszont a kiadvány ott van a többiek között, nem tették őket külön, akkor nem kell befóliázni őket, s a Líra pontosan így járt el.
Nemrég jött a hír, hogy a bíróság osztotta a Líra álláspontját.
A hvg beszámolója szerint a Fővárosi Törvényszék azzal indokolta a döntését, hogy „a vessző az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok. Nem volt a bíróságnak kétsége, hogy mit jelent a mondat, alternatív értelmezés nem merült fel”.